A Washington Egyetem Orvostudományi Intézetének (St. Louis) kutatóit érdekelte a téma, hogy a kizárólag nyers növényi táplálékon élők - akik egyáltalán nem fogyasztanak még tejet, tejterméket sem, csak zöldségfélét, gyümölcsöt, dióféléket és csíráztatott magvakat nyersen, eredeti állapotuk megváltoztatása nélkül -, mennyire hajlamosak a csontritkulásra.

Vizsgálódásuk végén arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a nyerskosztos növényevők egyáltalán nem törékeny csontúak, csontjaik - noha nem vastagok - meglepően erősek.

18 nyerskoszton élő vegánt vizsgált a kutatócsoport. A kísérleti személyek közül a legfiatalabb 33 éves, a legidősebb 85 éves volt, és átlagosan 3,6 éve táplálkoztak ilyen szigorú módon.

Testtömegindexük 20,5 volt, az amerikai átlagnál valamivel kisebb, ami nem csoda, hiszen a nyerskosztosok alacsony fehérje- és alacsony kalóriatartalmú táplálékon élnek, mindamellett a testtömegindexük nem volt szélsőségesen alacsony, a normális értéken belül, annak közepe táján helyezkedett el.

(A testtömegindexet (BMI azaz BodyMassIndex) a testmagasság és a testtömeg arányából számítják, normál értéke 18,5 és 24 közé esik.)

A kutatók eddig úgy gondolták, hogy az alacsonyabb testtömegindexszel együtt jár a csontritkulás - ugyanis megfigyelték, hogy a túlsúlyos, illetve elhízott személyek nagyobb csonttömeggel (erősebb csontozattal) rendelkeznek. Tehát úgy vélték, hogy az elhízás, a nagy testtömegindex védi meg az embert a csontritkulástól. Most újra kell gondolniuk az elméletet...

A nyerskosztosok D vitamin-ellátottsága, ami a csontok egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen, nem csak hogy megfelelőnek bizonyult, de meglepően magas volt. Ez is ellenkezett a kutatók feltételezésével, akik azt várták, hogy az állati fehérje-, illetve a tejfogyasztás mellőzése miatt D vitamin hiánynak kell fellépnie.

Viszont alacsonynak találták a vegánokban a C-reaktív protein szintet - ami egy gyulladáskeltő molekula, és a szívbetegség és a cukorbetegség kockázatával mutat összefüggést.

Ugyancsak alacsonynak bizonyult egy másik kockázatot jelző faktornak a szintje: az IGF-1 növekedési faktoré, amit a mellrák és a prosztatarák kockázatával hoznak összefüggésbe.

A kutatócsoport vezetője, Fontana doktor a kutatási eredmények alapján azért még nem csap fel a nyers növényi táplálkozás propagandistájának, hanem csak azt ajánlja, hogy bőségesen fogyasszunk a zöldségek-gyümölcsök-teljes értékű magvak gazdag választékából.

Forrás: Reuters, Fuggetlen.hu